Abban az évben korán volt húsvét. Ez korai pünkösdöt is jelentett. Pünkösdvasárnap 1940-ben május 12-ére esett. Európa-szerte kétnapos ünnepet tartottak.

Május 10-én, pénteken, Nyugat-Európa fölött derült volt az éjszaka. Az égbolton szikrázó csillagok szép tavaszi napot jósoltak. Az új nap első órájában a Hannovert Hamburggal összekötő sínpálya hosszú, egyenes szakaszán, Hagenow állomása előtt simán fékezett, majd megállt a váltókon egy vonat. A nem mindennapi szerelvény tíz, rendkívül hosszú, sötétzöld vagonját két nagy gőzmozdony húzta. Adolf Hitler különvonata volt. Neki és kíséretének készültek a különlegesen masszív, sötét és fényes vasúti kocsik a legjobb minőségű német acélból. A Vezér különvonata az „Amerika” fedőnevet viselte.

Nyugat-európai idő szerint néhány perccel éjfél után a vonat könnyen és zajtalanul irányt változtatott. Odabent talán észre sem vették, mikor indult el újból és másfelé. Az imént még észak felé kattogott. Utasai akkor sem tudták, hová; az útirányból következtettek csupán Hamburgra. A legtöbben úgy vélték, hogy a Führer Norvégiába látogat, hiszen csapatai az elmúlt három hétben meghódították az ország nagy részét. Egyik titkárnőjének tett is homályos célzást ilyesmire. Most, berlini idő szerint hajnali négy órakor (Németországban ugyanis a háború kezdetén hatvan perccel előbbre igazították az órákat) a tekintélyes szerelvény teljes gőzzel robogott nyugat felé